Szeptember végén harmadik alkalommal kerül sor nagyszabású Volkswagen-találkozóra a Hungaroringen, ennek előzeteseként hihetetlen állapotú régi Golfot és Transportert próbálhattunk ki.
Más márkákhoz hasonlóan a Volkswagen-típusok rajongóinak is aktív klubjaik működnek, régóta igény volt azonban egy olyan nagy márkatalálkozóra, ahol minden típus felvonulhat. 2012-ben, a hetes Golf bemutatójának apropóján szervezett először Golf-találkozót a Volkswagen hazai importőre, a Hungaroringen tartott rendezvényen több ezer Golf és több mint hétezer látogató vett részt. A sikerre való tekintettel 2013-ban megismételték a találkozót, még nagyobb látogatószám mellett, ráadásul egy Guinness-rekordot is sikerült felállítani: 535 darab autóból rakták ki a Golf feliratot a pálya melletti területen.
Ilyen kezdet után nem volt kérdés, hogy idén is lesz Golf-találkozó, mivel azonban a márka más típusainak rajongói is nagy érdeklődést mutattak a rendezvény iránt, 2014-ben több klub bevonásával már Volkswagen-találkozót szervez az importőr, ahol a Golf mellett a Bogár, Transporter, Scirocco, Passat és más típusok legszebb és legkülönlegesebb példányai is felvonulnak majd. Az idei eseményre már most nagy az érdeklődés, a várakozások szerint több mint 1100 Golf, 350 Transporter, 130 Passat, 100 Bogár és 20-20 Scirocco és Corrado érkezik a pályára. A szervezők minden évben tombolán sorsoltak ki egy autót, ezúttal sem lesz másként, a 40 forintos játék fődíja egy szép állapotba hozott hármas Golf lesz. A belépőjegy ára egyébként 300 forint.
Az elmúlt évben a Golf Variant és GTI változatainak premierjét tartották a Hungaroringen, idén pedig még több újdonsággal itt találkozhatnak először a márka iránt érdeklődők. Az új, nyolcadik generációs Passat és Passat Variant például a párizsi autószalonon tartandó világpremierjénél egy héttel előbb lesz látható, de elhozzák a Golf Sportsvan, Golf GTE, Golf R modelleket, bemutatkozik a felfrissített Touareg, ott lesz az e-Up, és nem csak ott lesz, de kipróbálható is az e-Golf. A több mint hatvan éves múltra visszatekintő Transporter rajongóinak „hippifalut” rendeznek be a pálya mellett; érdekesség, hogy kempingjében most először lehet majd eltölteni egy éjszakát a Hungaroring aszfaltcsíkján belül. A sztárvendég a brazíliai gyárból kigördült T2 Last Edition legeslegutolsó, ezerkétszázadik példánya lesz, amely a hannoveri múzeumból érkezik.
Az idei Volkswagen-találkozó beharangozóját sem akármilyen módon szervezte meg a márka importőre: a rajongói klubok segítségével minden Golf és Transporter generációból kiállított egy példányt, amelyeket ráadásul ki is próbálhattunk Budaörstől Eplényig, majd vissza. A sorban mindenféle típust megtaláltunk a tuningolt kisbusztól a keveset futott nagypapa-autóig, a kínálatból azonban kétségkívül az OT rendszámos Golf I, valamint a két klasszikus Transporter volt a legérdekesebb. A zöld Golf ráadásul nem is akármilyen kivitel: 1,5 literes, 70 lóerős benzinmotorjával háromfokozatú automata sebességváltó dolgozott együtt, GLS felszereltségéhez barna plüsskárpit, fordulatszámmérő és rádió is tartozik, 13 colos kerekein pedig 155-ös Vredestein abroncsok feszülnek.
Az I-es Golf már veteránkorú, ezért az ilyen szép példányokat megilleti az OT-rendszám
Az ötajtós karosszériát a makulátlan fűzöld fényezés teszi feltűnővé a mai forgalomban is
A hetvenes évek végi példányt automata sebességváltóval is felszerelték
A lemezfelnikre 155 R13 méretű Vredestein Sprint gumiabroncsok kerültek
Az utastér is eredeti és újszerű, a barna plüsshuzatú ülések rendkívül kényelmesek
A wolfsburgi emblémás kormánykerék mögött fordulatszámmérőt is találunk
Az automata sebességváltó kulisszája mellett a kiválasztott fokozat világít is
A műszerfal része volt a még kazetta-lejátszó nélküli rádió is
A Golfot vezetni gyakorlatilag ugyanolyan, mint bármely mai automataváltós autót: a választókart D-be tesszük, és már indulhatunk is. Az erősebb motor bőven elegendő a mindössze 825 kilogrammos kisautóhoz, ám mivel az alapos felújítás óta még nem sok utat tett meg az oldtimer Golf, a tulajdonos nem javasolta, hogy 3500-as fordulatszám fölé pörgessük a motort. A harmadik fokozatot csak egy kis gázelvétellel kapcsolja szívesen az automata, az ajánlott fordulaton pedig 80-90 km/óra között kellemes az utazás a klasszikussá érett Volkswagennel. A süppedős plüssülések kényelmesek, a kormánynak van egy kis holtjátéka, és ugyan a fékpedál szokatlanul alacsonyan kezd fogni, nem követel kompromisszumot az autó: szívesen töltenénk minden hétvégi kirándulásunkat a wolfsburgi farkas-emblémával díszített kormánykerék mögött.
A márkát kevésbé ismerők számára könnyen összekeverhető az első két Transporter-generáció
A Transporter különböző változatai ennél is több lehetőséget tartogatnak, ha kirándulásról van szó. A Volkswagen-találkozót beharangozó rendezvényre érkező citromsárga T1-es és narancssárga-fehér T2-es közül az utóbbiba pattantunk be a hazaútra. Az 1949-ben bemutatott mikrobusz gyártása egy évvel később kezdődött, a kipróbált második generáció pedig 1967-ben jelent meg. Az 1972-ig készülő példányokat, mint a képen láthatót is, a fényszóró alatt lévő irányjelzőiről lehet felismerni. Az első széria osztott szélvédőjét ezen ugyan már nem találjuk meg, de az élénk szín és a vidám forma így is a figyelem középpontjába helyezi a Volkswagen-kisbuszt, mindenhol megfordultak utána.
A kétszínű fényezésével vidám jelenség az úton a Volkswagen kisbusza
A lakóautó-hangulatot erősítendő az oldalablakok elfüggönyözhetők
A vezető lábai között a kormánykerék szinte függőlegesen áll ki a padlóból
A hatalmas oldalsó tolóajtón keresztül a harmadik üléssorba is könnyű a beszállás
Hátul a padló alatt dolgozik a léghűtéses benzinmotor
Az első generációt az osztott szélvédőjéről lehet könnyedén felismerni
A tolóajtó helyett még kétfelé nyíló szekrényajtón keresztül lehetett beszállni hátra
Az egyszámlapos műszeregység, a fényezett műszerfal és a fehér kormánykerék klasszikus látvány
A harmadik generációból egy emelhető tetős Westfalia lakóautót hoztak el a típus rajongói
A hangulat a hatalmas jobboldali tolóajtón át megközelíthető fedélzeten is remek: a három üléssor kanapéin kellemesen telik az út, bőséges a hely, az elfüggönyözhető oldalablakok és a hátul a padló alatt duruzsoló léghűtéses motor különlegessé teszi az utazást. A vezető helye nem csak a jól látható függőleges kormányoszlop miatt egyedi, hanem azért is, mert gyakorlatilag a kerekek fölött ül, ezért minden kanyarban azokkal együtt fordulunk. A vezetése egyébként stresszmentes, a ferde kulisszában mozgó négyfokozatú sebességváltó működésére hamar rá lehet érezni, a kormányt könnyű forgatni, az 1,6 literesről 1,8-asra fúrt, új korában alig ötven, ma nagyjából hetven lóerős motor pedig elfogadható lendülettel viszi az 1350 kilogrammos autót. Mi több, a hosszabbra áttételezett váltónak köszönhetően a 100 km/órás utazósebesség is kényelmesen tartható vele. Az út során egy gondunk akadt csak: indulásnál nem elég határozottan engedtem ki az esernyőnyél-kéziféket, ezért füstölésig forrósodott fel a fék, amit szerencsére a hazaúton sikerült lehűteni.
Az újszerű állapotú II-es Golf 1989-es, de csak 1995-ben tette meg az első kilométereket
A hetvenezer kilométert futott autón szinte csak a matt fényezést kellett felújítani
Pontosan így nézett ki a II-es Golf belső tere akkor is, amikor új volt, még a rádió is korhű
Az 1,6 literes benzinmotor még a mai autópálya-tempóhoz is bőven elegendő
A kipróbált gyönyörű klasszikus példányok egészen biztosan ott lesznek a koncertekkel, gyerekprogramokkal, játékokkal színesített Volkswagen-találkozón szeptember 27-én a Hungaroringen, ahol még több száz Volkswagen-ritkaságot csodálhatnak meg a márka iránt érdeklődők.


