Már a sorozatgyártásra szánt változatban mutatkozott be az NSX új generációja, amelynek a menetteljesítményeiről egyelőre nem árultak el részleteket, de még az idén kapható lesz.
Pontosan huszonöt évvel az eredeti után mutatta be az NSX legújabb generációját a Honda. A típus prototípusa három éve tűnt fel először, a most leleplezett végleges modell pedig annak a finomításával készült el. A tanulmányhoz képest meghosszabbították és kiszélesítették a karosszériát, amely most 4,47 méter hosszú, 1,94 méter széles és 1,22 méter magas, a tengelytávolság 2,63 méteres.
A karosszéria váza alumíniumból és nagyszilárdságú acélból készült, a padlót szénszálas anyag teszi merevebbé, a burkolat pedig alumíniumból és kompozitból van. A középmotoros sportkocsi hátsó kerekei elé építették be a V6-os, dupla turbós benzinmotort, amely kilencfokozatú, duplakuplungos sebességváltón keresztül a hátsó kerekeket mozgatja. A hibrid NSX három elektromotort is kapott: egyet a sebességváltóba építettek be, egy-egy pedig az első kerekeket hajtja.
A teljesítményükről egyelőre nem árult el részleteket a Honda, de a hírek szerint 550 lóerő körüli lesz a rendszer kombinált értéke. A kerekek elöl 19, hátul 20 colosak, amelyekre 245/35 és 295/30 méretű Continental ContiSportContact abroncsok kerülnek. Az elöl hat-, hátul négydugattyús fékrendszer karbon-kerámia tárcsákat lassít. A felfüggesztés elöl és hátul is független, az alkatrészei pedig alumíniumból készültek.
Az utasteret vezetőközpontúnak tervezték, a műszeregységet színes képernyő helyettesíti. A középső konzolon találjuk az üzemmód-választó gombját, amellyel Quiet, Sport, Sport+ és Track módok közül választhatunk, ezek közül a Quick a tisztán elektromos hajtású mód kapcsolója, és rajtprogramot is találunk a menüben. Az NSX gyártása Ohióban kezdődik, a megrendeléseket nyártól fogadják az Egyesült Államokban Acura, Európában Honda néven piacra kerülő típusra, az első példányok pedig 2015 végén kerülnek a tulajdonosokhoz.
|
Senna és az eredeti NSX
1984-ben a Pininfarina közreműködésével készített tanulmányautót a Honda, és a sportkocsi olyannyira meggyőzőre sikerült, hogy a továbbfejlesztése mellett döntöttek. A kezdetben NS-X néven készülő sportautóval a Honda célja az volt, hogy a menetteljesítményei felvegyék a versenyt a Ferrari 348-aséval, ezért az első tanulmány kétliteres V6-os motorját 270 lóerős háromezer köbcentisre cserélték.
A később NSX néven bemutatkozó, 4,4 méter hosszú, 1,81 méter széles és mindössze 1,17 méter magas sportautó teljesen alumínium önhordó karosszériát kapott, amellyel mintegy kétszáz kilogrammot spóroltak, előretolt utasterét pedig az F-16-os vadászbombázók pilótafülkéje ihlette. A többek között Suzukában és a Nürburgringen zajló fejlesztésben a Honda akkori Formula–1-es pilótája, Ayrton Senna is részt vett, akinek az észrevételei alapján hangolták az NSX futóművét.
A szériagyártású sportkocsi 1989 februárjában a chicagói autószalonon mutatkozott be, majd októberben a tokiói autókiállításra is elvitték. Az értékesítése 1990-ben kezdődött Japánban és 1991-ben az Egyesült Államokban, egy modellfrissítés után pedig egészen 2005-ig gyártották, a tizenöt év alatt több mint 18 ezer példány készült belőle.
|
vagy olvasd digitális formában!
