A Hyundai globális terjeszkedésének első képviselőjeként az 1,7 milliárd dolláros alabamai beruházás darabjai már jóval azelőtt összeálltak, mielőtt az első kész autó 2005-ben elhagyta volna a futószalagot.
A Hyundai Motor Manufacturing Alabama hosszú utat tett meg azóta, hogy az üzemben 2005-ben megkezdődött a termelés – abban az évben mindössze 92 ezer autó készült ott, ahol most 400 ezer.
A gyártóüzem létrehozásában hatalmas kihívást jelentett, hogy úgy hozzák össze azt, hogy az alkotóelemek illeszkedjenek a koreai autógyártó jövőbeli víziójához. „Az ország különböző vállalataitól jöttünk össze itt” – mondja Chris Susock, a HMMA termelési alelnöke. „Mind másfajta vállalati kultúrából érkeztünk. Az első megbeszéléseinken gyakran elhangzott, hogy ezt vagy azt így kell csinálni, mert mi ezt a Fordnál, vagy a GM-nél így csináltuk.”
A gyár egyik alkotóeleme az a Craig Stapley, aki már két évvel a gyár megnyitása előtt itt dolgozott. Ő tisztában volt a célokkal: a zöld mezőt egy olajozottan működő gépezetté kellett alakítani úgy, hogy egyesült erővel dolgozzanak a vízióért. De azt is tudta, ezt könnyebb mondani, mint megtenni. „Volt egy lehetőségem Mississippiben, hogy a legjobb szándékaim szerint indítsam el a gyárat” – mondja. „Aztán, amikor mindenki részt vett benne, megváltozott a szándék.”
Tíz év és csaknem hárommillió legyártott autó után a Hyundai Motor Manufacturing Alabama gerjeszti a leginkább a koreai autógyártó értékesítési növekedését azáltal, hogy két legkedveltebb modelljéből annyit termelnek, amennyit csak képesek. A növekedés akkora méretet öltött, hogy a hírek szerint további bővítésre, vagy egy teljesen új gyárra lesz szükség a kereslet kielégítéséhez. Stapley most a gyár motorgyártó részlegét vezeti, amely erőforrásokkal látja el a Hyundai és a Kia üzemét. „Az emberek kérdezgetik, mit hoz a következő 10 év, de én büszke vagyok arra, ahol most tartunk” – mondja.
Ahogyan az eladások növekedtek, a gyár úgy bővült az elmúlt tíz év során, mostanra már több mint 3 ezren dolgoznak itt, ám a gazdasági hatás jóval nagyobb, hiszen a beszállítói hálózat kiépülésével további 5 500 munkahely létesült a régióban. A gyár néhány éve bevezette a harmadik műszakot és ezzel együtt átálltak a 24 órás termelésre is. „Ez egy sűrített folyamat volt. Azt mondtam, öt hónap alatt végzünk, de csak három kellett hozzá” – mondja Stapley. „Az ütem mindig felfokozott a Hyundai családban. Néhányan jól kezelik ezt, a többiek pedig már nincsenek itt. És csak folytatjuk, gyerünk, gyerünk!”
Ezzel egy időben új dolgozók csatlakoztak, a vállalat javított a minőségi és a hatékonysági normáin. Susock szerint ez a valódi teszt és a történelem fogja megmondani, hogy a dolgozók átmentek-e rajta. „Nem visszafelé haladunk, mindig fejlesztünk. Elérjük és túl is szárnyaljuk a kitűzött minőségi elvárásainkat” – mondja. Eközben a Montgomeryben készülő autók egyre feljebb jutnak az iparágra jellemző terepjáró-láz mellett. A gyár hétvégi műszakokat vezetett be és milliókat fektetett olyan technológiákba, amelyek által a munkások hatékonyabbak, ám a vállalat nem szívesen bővítene ismét.
Frank Ahrens, a Hyundai Motor Company globális szóvivője 2012-ben látogatott az alabamai gyárba azért, hogy felmérje azon minőségi problémák hátterét, amelyek szerinte a 80-as, 90-es évek minőségi gondjaihoz hasonlóak voltak. „Ha sokat koncentrálunk a mennyiségre, az a minőség rovására megy és éppen ez történt most velünk” – mondta Ahrens akkor.
Susock és a helyi munkások tavaly egy élő közvetítés keretein belül mutatták be az Alabamában készülő új Hyundai Sonata modellt a New Yorki Autószalonon. Az új modell elismerő szavakat váltott ki a kritikusokból és nagy a kereslet az autó iránt. A termelés szűk kapacitása miatt azonban az üzem ezzel egy időben kevesebbet tud előállítani abból az Elantrából, amely iránt talán meg nagyobb az érdeklődés.
Az elemzők ugyan azt mondják, ezzel sok pénzt veszít a vállalat, Susock és Stapley viszont látja a számok bűvöletétől eltávolodó gondolkodásmód előnyeit is. „Egy vállalat néha elveszítheti a fontos dolgokat, ha csak a számadatokra és a profitra koncentrál. Elfelejtik, hogy emberek dolgoznak a gyártósorokon, akikkel foglalkozniuk kell” – mondja Stapley.
A munkások zöme Montgomeryben él, amely jócskán megváltozott, amióta a Hyundai idejött. A történelmi város egykor lüktető körútjain üresen álltak az üzletek, rég bezártak az éttermek, mára viszont a Hyundainak köszönhetően felvirágzott a környék. A koreai Sys-Con, amely az autógyártó után nem sokkal érkezett ide, a Keleti sugárúton fektetett be, központját pedig egy ottani bevásárlóközpontban rendezte be. Mostanra körülvették a koreai éttermek, élelmiszerboltok és további üzletek. A koreai kultúra beépült szinte mindenhová, a városi vallási közösségektől az iskolákig.
A térség munkaerő-piaca is átalakult, mivel a Hyundai és az alvállalkozóihoz igazodva a városi és állami vezetők az egész oktatást átalakították. Új műszaki szakok indultak az iskolákban azért, hogy betöltsék a legkeresettebb állásokat és két éves főiskolai kurzusok dolgoznak együtt más iskolákkal és autóipari beszállítókkal. Több környékbeli iskolához hasonlóan a Trenholm Állami Műszaki Főiskola végzősei a HMMA-nál töltik gyakorlatukat azzal a lehetőséggel, hogy a diploma mellé már munkahely is várja őket ugyanott. „Van kereslet ezekre a munkásokra és nemcsak a Hyundainál, de az egész iparágban” – mondta tavaly Delecia McIntrye, a HMMA munkatársa.
Mára a HMMA tíz évvel ezelőtt felvett első munkásai közül néhányan felső vezetőkké váltak. Stapley közben egyértelművé tette, hogy nemcsak saját jövőjüket, de a vállalat egészének jövőjét is szem előtt tartják. „Nagyon jók az alapjaink. Azt mondják: ami nem tört el, azt ne akard megjavítani. Én pedig azt mondom: ha nem tört el, fejleszd tovább!” A tervek szerint az üzemben egy hónapon belül elkészül a hárommilliomodik Hyundai modell.
Forrás: hyundaihirek.com
vagy olvasd digitális formában!