Klubtársunk – tegyük hozzá, férfi az illető – nagyon nagyot hibázott. Felnyitott Toyota Yaris hátsó ajtóval állt ki a garázsból. Előfordul ez, csak sokba kerül. 50 ezer forintba, gondolta klubtársunk, merthogy 50 ezres vagy 10%-os önrészű cascója volt. A javítás vállalt összege 800 ezer forint, tehát a 10% több mint az ötvenezer.
El is vitte az autót a szervizbe, ahonnan óvatosságból felhívták a biztosítót, vállalja-e a kárt. Vállalták, miért is ne vállalták volna, az egyeztetésről hangfelvétel készült. A fizetéskor jött a hidegzuhany, mert addigra már módosították a véleményüket és a kifizetésnek nem tettek eleget. Ezután 3 oldalú egyeztetést beszéltek meg (szerviz – biztosító – károsult), ahol a biztosító nem jelent meg. A szerviz szerint a biztosító ügyintézője hibázott, de ha a biztosító ennek ellenére nem fizet, ő nem adja ki az autót, amíg valaki (tehát a károsult) ki nem fizeti.
A casco szerződésben ugyanis van egy kisbetűs mondat, erre hivatkoznak:
„Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, amennyiben az bármelyik nyílászáró elem (pl. ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak és tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben keletkezett be.”
Valóban van ilyen pont, megnéztem az én saját Allianz Casco Általános szerződésemet is. (8/1/b) Ugyanakkor nagyon furcsállom a dolgot. A casco pont arra az esetre való, ha elnézünk valamit. Ha kinyitjuk az ajtót a másik autó elé, ha elnézzük a jobbkéz-szabályt stb. Ha mindenki figyel, ha mindenki a top-on van, akkor nem következik be baleset. Szerintem egy casco szerződésnek is olyannak kéne lennie, mint a jó adóbevallásnak: el kéne férnie egy söralátéten. És nem olvashatatlan kis betűvel.
Most olvasgatom tovább a szerződési feltételeket, és lassan arra jutok, nem érdemes casco biztosítást kötni!
DIGITÁLIS MAGAZIN
