Az első tapasztalatok alapján úgy tűnik, a Giulietta megmutathatja, milyennek kell lennie egy olasz autónak, amiből kimaradtak a hibák. Az Alfa Romeo újdonságát 170 lóerős turbómotorral vezettük.
Kevés autónak kell olyan sok elvárásnak megfelelnie, mint a Giuliettának. Elődje, a szépségdíjas és Év autója-győztes 147-es olyan hosszú ideig volt a piacon, hogy már el is felejtették számításba venni. Utódja magától értetődően az utolsó csavarig új fejlesztés, és igen fontos területeken kell kiemelkedően teljesítenie. Egyrészt meg kell győznie a kompakt autók vásárlóit, másrészt borsot kell törnie a javarészt német prémiummárkák orra alá, és nem utolsósorban az Alfa Romeo rajongóinak is be kell bizonyítania, hogy dobog még a „cuore sportivo”.
Szépség született
Alapos munkát végeztek az Alfánál: teljesen új platformot készítettek, és nem csak a főbb darabokat, de az egyes részegységeket is áttervezték. A végén olyan formába öntötték az egészet, ami rögtön birtoklási kényszert ébreszt a szemlélőben. A Giulietta belül is szép: ízléses a piros cérnás varrás, retró hatású a szellőzőnyílás, és akinek nem tetszik a szálcsiszolt műszerfal-betét, csekély felárért választhatja a fényes fehéret vagy vöröset is. Remek fogású a kormánykerék, ám a váltógombbal kapcsolatban ezt télen csak üzemi hőfokra melegedett állapotban mondhatjuk, hiszen annak egyébként jéghideg a tapintása. A vezető üléshelyzetére azonban nem lehet panaszunk: mélyre engedhető az ülés és még éppen elegendő mértékben húzható ki a kormányoszlop.
DNA kapcsolóval
Júniusban már elárultuk, hogy az erősebb dízelmotorral hogyan megy a Giulietta, októberben az alapmodellt vetettük össze konkurenseivel, és most azt is kiderítettük, hogy mire képes a középső benzinmotor. Ez is 1,4 literes és turbós, mint a 120 lóerős alapmotor, de attól eltérően már a Multiair hidraulikus szelepvezérléssel látták el. Ezzel magyarázható, hogy hiába sprintel sokkal jobban az alapmodellnél, még kevesebbet is fogyaszt nála! Ez persze csak a higgadt tempóra igaz, amit ritkán választunk majd, miután a DNA kapcsolón felfedezzük a dinamikus módot. A DNA szériaként jár, és ezt nem a kiiktathatatlan menetstabilizáló miatt sajnáljuk, hanem azért, mert így minden indítás után át kell állnunk sport üzemmódra, ha nem akarjuk, hogy érzéketlennek tartsuk a gázpedált és túl könnyűnek a kormányzást. A Giulietta így már igen kezesen viselkedik – a kormánykerék két és félnél is kevesebbet fordul végállások között. Nem csak a kompakt kategória újdonságainál nyújt több élményt, de a prémiumautók alternatívájaként is elgondolkodnánk rajta.
Úgy tűnik, az Alfa Romeo sikerrel tért vissza a kategóriába. Az pedig nem az Alfa érdemeit csökkenti, hogy ezúttal néhány ponttal egy elektromos autó nyerte az Év autója díjat a Giulietta előtt, hanem csak azt jelzi, hogy már más idők járnak…
|
Technikai adatok – Alfa Romeo Giulietta 1.4 TB Multiair Distinctive |
|
Motor: négyhengeres, turbós, benzines, Hengerűrtartalom: 1368 cm3, Teljesítmény: 170 LE 5500/min, Nyomaték: 250 Nm 2500/min, Hajtás: elsőkerékhajtás, Sebességváltó: hatfokozatú kézi.
Méretek. Hossz/szél./mag.: 4351/1798/1465 mm, Tengelytáv: 2634 mm, Nyomtáv elöl/hátul: 1554/1554 mm, Saját/össztömeg: 1265/1795 kg, Csomagtartó: 350 l, Üzemanyagtartály: 60 l, Gumiabroncs: 225/45 R17.
Menetteljesítmények. Végsebesség: 218 km/h, Gyorsulás (0-100 km/h): 7,8 s, Gyári fogyasztás (város/orsz./átlag): 7,8/4,6/5,8 l/100 km, Tesztfogyasztás (átlag): 7,5 l/100km, CO2-kibocsátás: 134 g/km, Garancia: 2 év, km-korlát nélkül.
Tetszett: Csábító formák, eltalált üléshelyzet, nyomatékos motor, visszafogott fogyasztás, Nem tetszett: DNA kapcsoló, bizonytalan billenőkapcsolók, télen feleslegesen indítgató start-stop, Szerintünk: A legvonzóbb kompakt autó |
Csordás Gábor, fotó: Földi D. Attila
Megjelent az Autó és Stílus 2011/2. számában.
DIGITÁLIS MAGAZIN