Tagadta bűnösségét a MÁV Általános Biztosító Egyesület milliárdos sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolt egykori vezetője, dr. Kiss Bálint a Fővárosi Bíróságon kedden megkezdődött büntetőperben.
A vádak
A vád szerint Kiss Bálint Gyula a 2008 áprilisi letartóztatása előtti csaknem fél évtized során összesen 887 millió forint vagyoni hátrányt okozott a biztosítónak ingatlanügyletekkel, bérleti szerződésekkel és más fiktív, ellenszolgáltatás nélküli vagy gazdaságilag irracionális szerződésekkel, amelyek az érdekkörébe tartozó cégek illetve a biztosító között jöttek létre, továbbá sok száz millió forintot a maga, illetve a családja számára tulajdonított el a biztosító vagyonából.
Az egykori elnök-vezérigazgató érdekkörébe tartozó cégek fővárosi és vidéki ingatlanokat vásároltak –esetenként épp a biztosítótól kapott kölcsönből –, majd azokat a vételárnál jóval drágábban eladták, vagy rendkívül drágán bérbe adták a biztosítónak. A vád szerint havonta milliókért adtak bérbe irodabútorokat, szoftvereket, több tíz milliót számláztak számítástechnikai szolgáltatásokért, amelyeket el sem végeztek, az elsőrendű vádlott lányának (a harmadrendű vádlott) cége milliókat kapott biztosítási jutalék címén, miközben érdemi munkát nem végzett. Előfordult az is, hogy Kiss cége a Kiss által vezetett biztosító átvilágításáért kért pénzt, miközben az átvilágítást a biztosító munkatársa munkakörében eljárva végezte el.
Az ügyészség szerint Kiss Bálint bonyolult manőverekkel – esetenként valótlan tartalmú ingatlan-értékbecsléssel – tévesztette meg az egyesület ellenőrző szervezeteit, és nem egy lépésével megsértette a biztosítókról szóló törvényt, például a tartalékképzés, a likviditás biztonsága, vagy a jövedelmezőség vonatkozásában, továbbá személyével és tisztségével kapcsolatban összeférhetetlenség állt fent.
A másodrendű vádlott, aki a biztosítási vezér cégénél volt bútorösszeszerelő, anyagbeszerző, a vád szerint azzal nyújtott segítséget a sok száz milliós gazdasági bűncselekményekhez, hogy bár tisztában volt az ügyletek jogellenességével, mégis aláírta az ezzel kapcsolatos szerződéseket. Az ügyészség a másod- és a harmadrendű vádlottat bűnsegédi magatartással vádolja.
A védelem
A tárgyaláson a biztosító jogutódjának képviselője sok száz milliós polgári jogi igényt is előterjesztett a vádlottakkal szemben, és megjegyezte, hogy a bűncselekmények nyomán tönkrement biztosító sok ezer ügyfele is a károsult. Ugyanakkor az elsőrendű vádlott a tárgyaláson tagadta bűnösségét, arról beszélt, hogy a biztosító volt az élete, kétszázmillió forintot tett bele a saját adózott jövedelméből, a probléma az lehetett, hogy túl nagyra nőtt a biztosító, túl jól ment nekik. De – mint mondta – el kellene gondolkodni azon is, hogy miért kellett őket tönkretenni, kiknek állhatott az útjában egy olyan biztosító, amelynek csak magyar tulajdonosai voltak, prosperált, második volt a biztosítási piacon és letörte a hazai biztosítási díjakat.
Kiss Bálint hangsúlyozta, nem egyszemélyi vezetője volt a biztosítónak, és nem egyszemélyi felelőse a történteknek, ha egyáltalán történt valami kifogásolható. Munkáját a biztosító vezető, ellenőrzői szerveinek tudtával és támogatásával végezte, nem igaz, hogy bármikor is megtévesztette volna őket, mi több, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is tudott mindenről. A vádlott kiemelte, hogy a MÁV biztosító nem ment csődbe, négymilliárd forintja maradt, és nem tudni, miért nem fizette ki a károsultakat. A védelem becsatolt egy eddig az eljárás során ismeretlenül maradt iratot, amely álláspontja szerint arról szól, hogy miként kellett tönkretenni a MÁV biztosítót. A vádlott elmondta, hogy ez a dokumentum rejtélyes módon egy volt PSZÁF-dolgozó közvetítésével jutott el a biztosító vezetéséhez a 2008 áprilisában kirobbant botrány előtti hetekben.
A vádlott hangsúlyozta: büszke arra, hogy a magyar autósok számára egy olyan terméket nyújthatott, ami az addig folyamatosan emelkedő, alig kifizethető kötelező biztosításokat "helyre tette", és azóta 30-40 százalékkal csökkentek a felelősségbiztosítási díjak.
A folytatás
Amikor a bíróság a vagyoni helyzetéről kérdezte a vádlottat, nem kívánt nyilatkozni, és az is elhangzott a tárgyaláson, hogy korábban jogerősen pénzbüntetéssel sújtották a 2008 áprilisi botrány kitörése előtt néhány héttel elkövetett garázdaság miatt. A vádlott több órás vallomása azért szakadt félre, mert az idős, szívbeteg férfi a tárgyaláson rosszul lett; meghallgatását várhatóan novemberben folytatja a Fővárosi Bíróság.
Az előzmények
Kiss Bálint a nyomozás elején előzetes letartóztatásba került, a kényszerintézkedést egy év múltán, 50 milliós óvadékért cserébe szüntették meg ellene. A gépjármű-kötelezőbiztosítással foglalkozó egyesület tevékenységét a PSZÁF 2008 áprilisában felfüggesztette, majd az év nyarán engedélyét visszavonta tartalékhiány miatt. Sok ezer autótulajdonosnak kellett akkoriban új biztosítót keresnie.
Az eset kapcsán a büntetőper mellett munkaügyi és gazdasági per is folyamatban van, a Legfelsőbb Bíróság pedig a napokban hozott elvi jelentőségű döntést arról, hogy a károsult a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót is perelheti. Korábban a gyakorlatban ez a kérdés csak igen ritkán merült fel, mert a károsultak szinte mindig csak a fizetőképes felelősségbiztosítót perelték, azonban a fizetésképtelenné vált MÁV biztosítónál több száz ügyben fordult elő, hogy a károsultak a károkozókat is perelték. A MÁV biztosító ügyfelei a külföldön okozott károk kapcsán is bonyolult jogvitákba keveredtek.
MTI
vagy olvasd digitális formában!