Élve a jogszabályi lehetőséggel a Honvédelmi Minisztérium az állományába tartozó gépjárművekre nem kötött gépjármű-felelősségbiztosítást 2012-re. A kárrendezést saját hivataluk intézi, ők döntenek, mennyi kártérítést fizetnek az okozott károkért. Szakértők szerint ezzel még ők is rosszabbul járnak majd.
Magyar katonák gyakorlata. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény legutóbbi módosítása teszi lehetővé azt, hogy az állami tulajdonú járművekre ne kössön a tulajdonos kötelező biztosítást. Elsőként a Magyar Honvédség járművei esetén élnek ezzel a lehetőséggel. A honvédelmi miniszter rendelete szerint a kárt a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (HM KPH) téríti meg azoknak, akiknek honvédségi jármű okozta azt. A kárrendezés úgy történik, hogy a károsult a kártérítési igényét a HM KPH-nál, vagy az általa megbízott kárrendező szervezetnél jelenti be. Ezután a kárrendező szervezet felméri a kárt, és javaslatot tesz annak összegére a HM KPH-nak. A végső összeget ez utóbbi honvédségi szervezet állapítja meg. A HM KPH köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
A kgfb törvény módosításának elfogadásakor az MTI piaci forrásokból úgy értesült, hogy nincs hivatalos statisztika az állami járművekről. Azokat több biztosító tartja nyilván, a becslések szerint 30-40 ezer autóról lehet szó. Ebbe beleértendők a rendőrség és a honvédség járművei is, amelyek közül számos külföldön, misszióban szolgál. A biztosítók szerint egy olyan portfólió, amelyben a károk szétterülnek, és matematikailag valószínűsíthetők, legalább 100 ezer járműből áll. Így szerintük az állam eleve hátrányból indul a „saját kézbe vett kötelező felelősségbiztosítással”. Az autósok számára pedig joggal tűnhet visszásnak, hogy mostantól a HM dönthet majd arról, mennyi kártérítést fizet a saját autói által okozott károkért.
vagy olvasd digitális formában!
